Az Abszurd novellák segítenek továbblépni. Szeretem írni éppúgy, mint másokét olvasni.
Munkanap
Gloria látta, hogy ég bent a villany. Nem volt ritka így hétfő reggel, mert a világ más részein addigra már nyitottak a tőzsdei piacok. Gyorsan kisimította a szoknyáján azt a néhány elszánt ráncot. Főnöke szerette, ha a csokoládé barna kiskosztümjét vette fel, mert szerinte az passzolt a legjobban a cég imázsához, természetesen csakis jól vasalva.
Omen
A szülőszoba előtt fel-le sétált a férfi, és már sajnálja, hogy leszokott az asszony kedvéért a dohányzásról. Most mindent megadott volna néhány slukkért, de az utolsó csomagot is otthon hagyta. A kezében lévő tollat rágcsálta helyette, hátha attól megnyugszik. A bentről kiszűrődő egyre erősödő hangokat meg sem hallotta, csak a jegyzetfüzetét bámulta, és minden irányváltásnál
A legvadabb álom
Az utazási iroda szlogenje még csak nemrég változott meg, de azóta komoly forgalomnövekedést értek el: „megvalósítjuk a legegyedibb, legvadabb álmát!”. Ezen az álmos hétfő délelőttön már a belépéskor feltűnést keltett az első kliens. Hétágra sütött a forró nap hetek óta, de a ruházata alapján mintha egy őszi esős napra készült volna. – Miben segíthetek? –
Köszönömre
A nagy autó megállt a tilosban. Kipattant belőle két tagbaszakadt férfi, terepszínű ruhában, dzsekiben, kesztyűben. Felnyitották a csomagtartót, és pakolni kezdtek. Láncfűrész, daráló, benzineskanna, hosszabbító, és éles metszőollók kerültek elő. Gyorsan kellett dolgozniuk, mert hamarosan vége a tanításnak, és tele lesz a park és a kis játszótér. A közösségi kert kialakítása sok szempontból volt hibás,
A reklamáció ezer arca
Hogy mondjam meg neki, hogy egy csapat alulfizetett és alulképzett szerencsétlennel van dolgom? Miért nem lett tökéletes a szállítmány? Miért? Mit tudom én, miért nem lett tökéletes! Persze lecsattogok Gizikéhez az ISO-ra, aki elmondja, hogy elzavarták a csomagolók, hogy ne szívózzon itt a papírjaival, erre most nincs idő, sürgős a meló. Minden sürgős. Meg persze
A nekrokrata
– A következőt! – kiabálta az ügyintéző – 1497-es sorszám! Senki nem kászálódott, pedig a hivatal váróterme roskadásig tele volt, csak az elektromos hívórendszer nem működött szokás szerint, így a hangerő kellett, hogy betöltse a teret és megteremtse a rendet a megszeppent, papíron osztott sorszám szorongatók között. – A váróban sincs senki? – kérdezte a
Közöny
A horgász a műanyag papucsában kiklaffogott a partra, kinyitotta a vászonszékét, ahol egy szakaszon nem volt nádas, és lepakolt. Lerakta maga mellé a táskáját, a szétszerelt botokat, a sörös pakkot. Gondosan elrendezett mindent, összecsavarozta a bot két végét, felszerelte az orsót, kiválasztotta a megfelelő úszót, leült és hátradőlt. A hűtőtáskából kivett egy jól behűtött sört,
M.H. a soron (Münchausen báró nyomán)
– Jó, hogy összefutunk, Főnök! Már be akartam menni magához. Volt tegnap egy kis izgalom. Mindig van, de ez több volt annál. Elszabadult a sor, csak úgy ontotta magából a selejtet. Lehet, az esti csoport nem takarította le rendesen maga után, és akadt valamitől. Az a lényeg, hogy le kellett állítani mindent. Álltunk jó másfél
Toll az ecset helyett
Az eszközök évek óta porosodtak az ágyam alatt egy díszes papírdobozban. Még akkor vettem a mókusszőr ecseteket, temperákat, akril festékeket és porokat, amikor első alkalommal kellett segítséget kérnem. A terapeutám javasolta, hogy táncoljak vagy fessek. Fejezzem ki, mutassam meg, láttassam a bennem lévő feszültséget, amit anyám ridegsége, a meg nem értése okozott. Először nem tetszett
A valódi August
Késve érkezett a cirkuszba, alig húsz perc múlva fellépés. A nevetésre vágyó gyerekeket nem lehet megvárakoztatni, ezért szó nélkül elrohant a portán szolgálatot teljesítő öreg barátja mellett, ezúttal nem csevegett az idős pénztáros nénivel, és csak odabiccentett a nagymellű büfésnőnek. Látták, hogy késésben van, nem haragudtak, hanem együtt izgultak vele, hogy vajon időben elkészül. Kettesével
A fülkémben
Beléptem a telefonfülkébe, az üvegajtó nagyot csattant mögöttem. Zörgött a zsebemben a sok kétforintos: hosszú, bocsánatkérős beszélgetésre készültem. Remegő kézzel tárcsáztam. A tárcsa minden fordítás után hosszan zakatolt vissza az eredeti állásba. 5-6-4-4-8-7 – mondtam félhangosan. Nem azért, hogy nehogy elfelejtsem, hisz rég az emlékezetembe égett ez a szám, hanem mert már a hangzása is
Légyott
Csengettek, harmadszor tíz másodpercen belül. Léna kirántotta a kezét a halkan duruzsoló gép alól, felpattant, és bosszúsan rohant az ajtóhoz. Két ujját finoman összecsippentve fordította el a kulcsot a zárban. – Ó, drágám, már itt? Hét harmincról volt szó – jelentette ki, ahogy meglátta Schanky urat az ajtóban. – Lakkoztál? – kérdezte a férfi köszönés
Öveket becsatolni!
A metró a megállóban várakozott, a peron közepén tülekedett befelé a tömeg. A mozgólépcsőről leugró férfi szaladt hátra az utolsó kocsihoz, hátha ott akad hely, hogy kényelmesen utazzon. Az utolsó pillanatban ugrott, a hosszú csengetés elhallgatott, és erős csattanással bezáródtak az ajtók. Lépett volna beljebb, azonban az ajtó gumi szigetelése közé szorult a kabátja öve.
Menge úr választása
Menge úr nem volt ismerős a városban, csupán rövid vakációra érkezett. A barokk sétálóutcán egymást érték a kis kávézók. A formára vágott bukszusokkal elválasztott teraszokon, feliratos napernyők alatt azonban alig akadt vendég. Az egyik helyen unottan kevergette a teáját egy idős hölgy, szalmaszállal frissítőt szürcsölt két barátnő, közben ők is a Chez Pierre nevű helyet
Szavazzunk! – komédia egyfelvonásban
Egy társasházi kis helyiségben játszódik, a helyszín kopár, mindössze 5 szék van benne, ebből egy csálé, középen egy régi rossz asztal. JÁNOS (59): Lakó, egy egész paksaméta papírt hozott magával GÁBOR (32): Lakó ZSUZSA (52): Lakó, jegyzőkönyvvezető HILDA (29): Lakó, egy mappát szorongat maga előtt. ÉVA (25): Lakó ZSUZSA: Mi lesz? Itt vagyunk
Riport a királyfival
Kacsalábon forgó, üveghegyi luxusotthonában kerestük fel a Királyfit. Olvasóink kíváncsiak, mostanában miért látni olyan keveset? – Tele a naptár, már az első hetekben elfogytak az időpontok. Online a lehetetlen napszakokra is érkezett előjegyzés. Az ügyfelek egymásnak adják a kilincset, a google szerint sokmilliós értékelés mellett, csak Európában 9,9-es a szolgáltatásom. Ilyen körülmények között némi pihenést
Hátra szaltó
(A novella a Gödöllői Irodalmi Díj 2023 pályázaton 2. helyezést ért el.) Schanky úrnak sosem voltak titkai a családja előtt. Döntését – mint már oly sokszor – feleségetudtával és áldásával hozta meg. Róza ezúttal is teljes támogatásáról biztosította a férjét.– A hétfő reggelt javaslom, az már önmagában nyomasztó. A gyerekek pedig iskolábanlesznek. Esőt sem mondanak,
Hajsza a kék gyémánt után
A legjobb dolog felkérésre, és társaságban írni. https://nepszava.hu/3218623_hajsza-a-kek-gyemant-utan-krimistafeta
Mint a mesében
https://nepszava.hu/3219992_bereczk-imola-mint-a-meseben
Terelés
Novellám a Népszava Nyitott mondat mellékletének 2024. március 8-i, csupa női szerzős nőnapi számában jelent meg. https://nepszava.hu/3227694_bereczk-imola-tereles