Monodráma

– Csókolom! Megismerem a kutyáját. Nagyon szép. Tudja, én mindig a kutyákat ismerem meg. Az embereket nem, a rendszámokat sem, de a kutyákat mindig. Őket nagyon szeretem. A magáé barátságosnak, okosnak látszik. Várjon, leteszem ezt a nagy zsákot...

Jóemberek

– Milyen lenne, ha onnantól kezdhetnénk az életünket, amikor végiggondolunk mindent? – Mit szeretnél végiggondolni? – Azt, hogy hol rontottam el. – Úgy érzed, elrontottad? – Igen. Sajnos. – Miért érzed úgy? – Mert végül egyedül voltam egy kórházi...